A farnadi iskolák rövid története:

Sajnos mivel írásos emlékeink nem lévén ill. a krónikák hiányosságai miatt, a XVII. század előtti iskolák, tanítók működési idejét a feledés pora belepte adataink nincsenek. Az idők folyamán 3 felekezeti iskola alakult: katolikus, evangélikus és református hitvallású.

Az 1701.évi nagyölvedi egyházlátogatási jegyzőkönyvben a farnadi gyülekezet iskolamesteri állása az idő szerint betöltésre vár. A következő feljegyzés Démund nevű kántortanítóról olvasható, aki 1882-ben kezdett tanítani. Az iskola 1890-ben épült, mellette egy lakás a kántortanító részére. 1917-től Kapitán Béla, Gergely Mária, Szarka Szidónia, Durics László és Komlósi Árpád munkálkodásáról van tudomásunk. Őket 1925-től Krekó Imre      (1936-tól mint igazgató), Bodó Sándor, akiket 1936-tól Bodóné Warchol Erzsébet, Bednárik Anna, ill. 1942-től Szabó Árpád követ. 1940-ben az iskolához hozzáépítenek egy folyosót ill. egy termet.

Az evangélikus krónikában 1825-ben említik az iskolát először (ez valószínűleg a régi paplak épületével azonos).   Az ezt követő években is számos említést találunk a működő iskola épületéről, de a legáttekinthetőbb írás Grendel Györgytől származik, aki 1897-ben - ideérkezésekor - vette át a krónikát Luppa Lajos kántortanítótól. Lejegyzett egy áttekintést szájhagyomány alapján, amelyben többek közt időrendi sorrendben sorolja fel az 1825-től addig itt működő tanítók nevét: Bednárik István, Turcsányi András, Devora János, Bartalomej Dániel, Liffa Sámuel, Latkóczy Péter, Genyő István, Graff Gábor, Bobcsek István, Launer János, Bobcsek Sámuel, Luppa Lajos. Grendel György 1928-ig tanított Farnadon, már az 1909-ben felépült új iskola épületében is. Őt követték Gschweng József (1939-ig) és Jakus Lajos (1945-ig).

A református iskola múltjáról a vallásüldözések idejéből igen keveset tudunk. A XVII. század első felében iskolamesterét elűzték, tanodáját bezárták (az 1638. sérelmi felirat ez az esetet szintén felpanaszolja). Előkönyörgő tanítói 1804-től ismeretesek, úgy mint.: Gere József 1810-ig, Czövek Mihály 1833-ig és Szobonyai Endre 1838-ig, Szabó János 1867-ig, aki kivonatot készítve az 1790-es kétyi anyakönyvből, lejegyzi a farnadi oskolatanítónak fizetését. 1875-78-ig Pap Gyulát és Torma Jánost alkalmazták az iskolai teendők elvégzésére. A jövedelmi és jegyzőkönyvi feljegyzés említést tesz arról, hogy 1890-től a lelkészi állást Csomasz Gyula lelkésztanító tölti be, akit 1895-ben Patay Gyula lelkész és egyúttal okleveles tanító (tanítókáplán) követ. 1899-ben Akúcs Istvánról, majd 1901-ben Szabó Etelka okleveles tanítókról ill. Czuczor Ida kisasszonyról olvashatunk. 1903-ban Szabó Gyula veszi át a stafétabotot, akit Jako Ilona követ. Mikor férjhez ment a római katolikus Azsaltovics Gyulához, a tanítói állásából felfüggesztették. Helyére Máthé Gyula érkezett 1909-ben. 1911 októberében, szüleinket, nagyszüleinket is tanító közkedvelt Hadnagy Gyula tanító úrról olvashatunk, aki Kolozsvárott szerezte meg tanítói oklevelét. 1930-ban megbízatást kapott az igazgatói teendők végzésére. 1933-ban már az új (ma is látható) iskolában taníthatott, nevelhetett, egészen 1945-ig.

Az állami iskola működéséről, nyomáról nem ismerünk adatokat. Annyit tudunk az 1945. augusztus 19-i református jegyzőkönyvből, hogy az iskola igazgatója Szabó Árpád volt. Az állami törvényi rendelkezés alapján a presbitérium az ő jelenlétében adta át az iskolát és a tisztán tanítói célra szolgáló épületeket, valamint a leltár szerint felvett iskolai berendezést és tanszereket az akkori csehszlovák államnak.
                                                                                                                                                                                                                                                        Vass Éva, Henzel György, Mgr. Molnár Nádasi Zsófia


A II. világháború után az iskolákat államosították. A magyar tanítókat elbocsátották. A magyar anyanyelvű gyerekek is szlovák iskolákban tanultak. Az 1948-as forradalmi események után lehetővé vált a magyar nyelvű oktatás újraindítása. Községünk magyar nyelvű polgárai 1949 júniusában követelték a magyar nyelvű oktatást az  1-5 évfolyamokban. Mivel a magyar nyelvű oktatás nem indult 1949 szeptember elsején, a magyar nemzetiségű szülők nem engedték gyermekeiket iskolába. 1949.október 1-én a szlovák tannyelvű iskola mellett két magyar oktatási nyelvű osztály indul.
     I. osztály - 1-2 évf. 49 tanuló Imrich Lovecký
    II. osztály - 3-5 évf. 63 tanuló Vrábel Márta
Az 1950/51 iskolaévre az 1-5 évfolyamra 156 tanulót iratnak be.
1951. május 15-én az iskola önálló szlovák és magyar iskolára oszlik. Az önálló magyar tanítási nyelvű iskola igazgatójának Csanaky Károlyt nevezik ki.
Az 1951/52-es iskolaévet már Vrábel Márta igazgatásával kezdi az iskola. Mellette Góráz Emilia és Tóth Sándor voltak az első tanítók. Ebben az évben már 147 tanulója volt az iskolának:
     I. osztály - 1.évf. 27 tanuló Vrábel Márta
    II. osztály - 2.évf. 35 tanuló Góráz Emília (Mikla Mária)
    III. osztály - 3.évf. 29 tanuló Tóth Sándor
    IV. osztály - 4.évf. 30 tanuló Danis János
     V. osztály - 5.évf. 26 tanuló Tóth Etel

Még ebben az iskolai évben magalakult a pionírszervezet is 23 tanulóval. Az ünnepélyes fogadalomtétel május 1-én volt (később ezért nevezték Május 1. Pionírcsapatnak).
Ezekben az években gyakran váltották egymást a tanítók, legtöbbjüknek még az érettségije is hiányzott, amit lelkesedéssel, nemzetük iránti odaadással pótoltak.
Ekkor még az is előfordult, hogy nyáron az iskolában tárolták a gabonát, s ezért a tanítás csak később kezdődhetett. Az 1955/56-os tanévtől kezdve már Mészáros Imre az iskola igazgatója.
Az 1957/58-as tanévben már önálló osztályban tanítanak, 160 tanulóval.

Az 1959/60-as iskolaévvel kezdetét vette a nyolcéves középiskola kiépítése. Eddig a felsőbb osztályokba a tanulók Nagyölvedre jártak. Rövidesen szűknek bizonyult az egykori katolikus iskola, s így egy osztály a református iskola épületében kapott helyet.
A teljes szervezettséget az 1962/63-as tanévben értük el, de akkor már kilencéves alapfokú iskolának hívták. Iskoláinknak 225 tanulója és 11 pedagógusa volt. Imre László lett az igazgatóhelyettes.
A legnagyobb létszámot 228-at az 1968/69-es tanévben értük el, sajnos azóta a létszám állandóan csökken.
Mivel a 60-as években sok falu kap új iskolát, a farnadiak is megkezdték az utánjárást, ami nem is volt olyan könnyű (1963), mert az építkezés csak 1965 áprilisában kezdődött. A munkálatok nagyon lassan haladtak, mert egyszer cement hiányzott, máskor pedig munkáskéz. Nagyban hátráltatta az építkezést a közben kitört szarvasmarha száj- és körömfájás. Mivel a falut elzárták a külvilágtól, a tanítás is szünetelt az iskolában. A tanulókat 4/5-ös csoportokban a házaknál oktatták a pedagógusok, ami nagyon megnehezítette a munkájukat.
Az új iskola építése az egész falut lázba hozta. Kivette részét a munkából a szövetkezet, a kommunális üzem és a lakosság is. Feljegyezték, hogy még a 83 éves Buchlovics István is segített az iskola felépítésében. Végül teljesült a farnadiak vágya: felépült a 14 tantermes, kétszintes iskola. Akkori szokás szerint még az ünnepélyes átadás előtti napon is lázasan dolgoztak, hogy másnapra (1966.szeptember 3-án du. 14.00), amikor az "elvtársak" megérkeznek, mindent rendben találjanak.